2023. május 31-én megjelent egy kormányrendelet, amely szerint 2023. július 1-től egyes lakossági megtakarítási formák hozama után 13% szociális hozzájárulási adót (más néven szocho-t) kell megfizetni, a 15% személyi jövedelemadó mellett. Ezt a rendeletet meglovagolva aztán sokan kampányoltak hol ilyen, hol olyan irányba, politikai kérdést csináltak az egészből, gyors döntési kényszerbe kívánták hozni az ügyfeleiket és még lehetne sorolni, hogy hányfelé nyílt ki ez a történet. Így aztán lett az egészből egy nagy katyvasz és szegény megtakarító állampolgár már azt se tudta, hogy hányadikán van elseje …
Tekintettel arra, hogy én magam is foglalkozom olyan befeketetési egységekhez kötött termékek értékesítésével, melyeket elméletileg nagyon-nagyon hátrányosan érintett ez a július 1-jén életbe lépő változás, néha nehéz volt megállni, hogy azt mondjam egyes kampányok kapcsán, hogy ne őrüljünk már meg. Szinte a csapból is az folyt, hogy ha el akarod kerülni a hozamok utáni szocho-t, akkor csak most, csak itt, de mindenképpen még júniusban kösd meg, ha kell, ha nem. Pedig, aztán ha rendeltetésüknek megfelelően használjuk és kezeljük ezeket a termékeket, akkor még csak az szja fogalmával se fogunk találkozni, nem hogy a szocho-val. Na, de erről egy kicsit később …
Ki fizet szocho-t?
Egy kis kitérő, hogy az adózásban kevésbé jártasak is tudják, hogy ez a szocho nem egy újkeletű dolog, most csupán annyi történt, hogy ezt kiterjesztették bizonyos megtakarítások kamatára is. Amennyiben alkalmazotti jogviszonyban dolgozol, úgy a munkáltatód fizeti meg a 13% szocho-t, mely a bruttó béred alapján kerül meghatározásra. Ez egy 400.000 Ft-os bruttó bér esetén 52.000 Ft plusz adóterhet jelent a munkáltatónak minden hónapban és ez az összeg bizony nem a bruttó és a nettó béred közötti különbség része, hanem az felett megfizetendő. Amennyiben egyéni vállalkozó vagy, hasonló a helyzet, csupán jobban megérzed az adóterhet, mert így mint a saját munkáltatód, magad után fizeted meg. Például, ha minimálbér után fizeted az adóterheket, akkor ez 33.930 Ft-ot jelent minden hónapban. Ennél jobban most nem szeretnék ebbe belebonyolódni, csupán azért hoztam fel ezeket a dolgokat, hogy az ilyen módon megfizetendő szocho-t ne keverjük össze a megtakarítások hozamai után fizetendő szocho-val.
Milyen megtakarításokat érint a plusz adóteher?
Van a hivatalos megfogalmazás a rendeletben, amit a hivatkozások miatt úgy kell összerakni, mint egy puzzle-t:
3. § Az 1. § (1) bekezdésének rendelkezését az Szja tv. 65. § (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében az e rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;
b) b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
c) c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
d) d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
e) e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;
f) f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére
kell alkalmazni.
205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról – részlet
2023. július 1-től tehát szocho fizetési kötelezettség terheli a megtakarítókat az alábbi termékek esetében:
- folyószámlák, látra szóló betétek (a bankszámlán lekötés nélkül „heverő” pénz)
- lekötött betétek
- kamatadó alá eső, nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kollektív befektetési jegy
- megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások
- a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír
- szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön
Ezek közül néhány esetben valóban elkerülhetetlen lesz a szocho megfizetése, de pl. a látra szóló betétek adóztatása már-már megmosolyogtató, mikor a havi szinten így létrejövő 3 Ft-ot még terhelik 15% szja-val és 13% szocho-val. 🙂
A befektetési jegyek, valamint a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások esetében azonban nagyon könnyen elkerülhető a szocho, csupán kicsit jobban bele kell ásni magunkat az Szja-törvény erre vonatkozó szabályaira.
Így aztán kiderül, hogy ezzel a mizériával leginkább a megtakarítók elbizonytalanítása volt a cél, na meg hogy az utolsó fillért is állampapírba tolják. Itt megjegyezném, hogy az állampapír, mint befektetési forma a jelenleg inflációs környezetben rövid távon nem feltétlen rossz, de azért megvannak a maga veszélyei annak is.
A befektetett megtakarításom 13%-át le kell majd adóznom?
Néhányan valósznűleg megmosolyogják ezt a kérdést és én magam se gondoltam volna, hogy ezzel ilyen formán foglalkozni kell, de annyi részinformációval tömték az emberek fejét a témában az utóbbi időben, hogy bizony személyesen is találkoztam hasonló jellegű félreértelmezéssel.
A válasz azonban egyszerű: NEM! Ez a cikk eleve arról szól, hogy hogyan ne kelljen fizetned szocho-t, de ha mégis valamilyen hozam után terhelne ez a kötelezettség, akkor a befektetésed által megtermelt hozam 13%-a lesz a szocho, nem pedig a befeketetésed értékének 13%-a.
TBSZ – a megmentő!
A Tartós Befektetési Számla, vagy rövid nevén TBSZ egy olyan lehetőség, amivel 5 év után nem hogy szocho, de még szja fizetési kötelezettséged sem lesz a hozamok után. A 2019. június 1. előtt kibocsátott állampapírok esetében még adóköteles volt a megtermelt hozam, így akkor a tudatos állampapírba fektetők még TBSZ-re vették az állampapírt is, hogy ezt a adóterhet elkerüljék. Mióta az állampapírok kamatadó mentessé váltak, minderre már nincs szükség, de attól még a TBSZ létezik, befektetési jegyeket, részvényeket, ETF-eket vagy bármit tarthatunk rajta és így elkerülhetjük az szja-t, na meg most már a szocho-t is. (Részvények és ETF-ek esetében egyébként sincs szocho, még most sem.)
A TBSZ számla a következőképpen működik: Az első évben (gyűjtőév) elhelyezed rajta a megtakarítani kívánt összeget és befekteted a kívánt termékekbe, legyen az befeketetési jegy, vagy bármilyen értékpapír, ami az adott pénzintézet kínálatában elérhető. Az ezt követő 5 évben nem nyúlsz hozzá a számlán lévő megtakarításhoz és az 5 év letelte után az teljesen adómentes lesz. A „nem nyúlsz hozzá” nem azt jelenti, hogy a számlán lévő értékpapírokat nem adhatod el, azokat szabadon adhatod-veheted, csupán a számláról nem szabad kivonni pénzt. Természetesen, amennyiben bármi okból mégis hozzá kell nyúlnod a számlán lévő összeghez, erre van lehetőség, csupán az adókedvezményeket bukod. Ha azonban megvárod az 5. év leteltét is, se szja-t, se szocho-t nem kell fizetned.
Ugyanannál a pénzintézetnél, ugyanarra az évre vonatkozóan csak 1 db TBSZ számlát nyithatsz. Azt azonban sem nem tiltja, hogy ugyanarra az évre több pénzintézetnél is legyen TBSZ-ed.
Na, de a TBSZ-ről ennyit menjünk tovább a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra.
A megtakarítási célú életbiztosítások szocho-ja
Őszintén szólva, nálam ez verte ki legjobban a biztosítékot, ezért is hagytam a cikk végére. És nem a 13%-os adóteher bosszantott fel, hanem az a fajta kommunikáció, amivel ez áradt a különféle portálokon, hogy milyen rossz lesz befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítást kötni majd júliustól és ezért mindenképpen még júniusban kössön mindenki, nyugdíjra, gyermekjövőre, kacsalábon forgó Ferrarira …
Na, de itt álljunk meg!
Egy nyugdíjcélú megtakarítás, egy gyermekek taníttatását vagy életkezdésének támogatását fedező megtakarítás hány éves terv? Ha valaki viszonylag későn, például 50 éves korában indít nyugdíjcélú megtakarítást, akkor is 15 év telik el a 65 éves nyugdíjkorhatárig. Ha a szülők a gyermek 2 éves korában kötnek gyermekjövő célú megtakarítást, akkor is minimum 10-12 éves futamidővel, de jellemzően inkább 15-18 éves futamidővel számolnak, hogy az érettségi utáni időszakot ebből tudják finanszírozni. Ha valaki egyéb célra szeretne félretenni ilyen módon, akkor sem javasoljuk a 10 év alatti futamidőt soha, sőt részvénytúlsúlyos portfólió esetén sokkal inkább a minimum 15 éves időtartamot preferáljuk. Hogy miért? Azért, mert ezek a termékek ilyen célokra lettek kitalálva! Nem 3 évre, nem 5 évre, hanem minimum 10, saját véleményem szerint inkább minimum 15 évre.
Mi köze ennek a szocho-hoz?
Tömör és lényegre törő leszek ennek a megválaszolásában. Egyszeri díjas unit-linked megtakarításoknál 5 év után, folyamatos díjas unit-linked megtakarítások (a fent említett példák jellemzően ide tartoznak) esetében pedig 10 év után adómentes a befektetés teljes hozama. Tehát, se szja, se szocho!
Természetesen van lehetőség mindegyik esetben arra is, hogy az ügyfél idő előtt megszüntesse a megtakarítását vagy abból pénz vonjon ki. Ilyen esetben előfordulhat, hogy adófizetési kötelezettsége lesz (amennyiben 10 éven belül történik mindez), amit kifizetéskor a biztosító levon a teljesítésből. Ezek a helyzetek azonban nagyrészt elkerülhetőek egy tudatosan megtervezett megtakarítással és hozzá kapcsolódó biztosítási védelemmel.
Összegezve
Azt gondolom, hogy az emberek nagy részét szinte semmilyen formában nem, vagy csak minimális szinten fogja érinteni a megtakarításokra vonatkozó 13%-os szocho teher. Ugyanakkor, ugyanezen emberek egy része a szocho körüli propaganda hatására, tehetetlenségében állampapírt fog vásárolni, mert úgy látja, hogy nem maradt más lehetősége. Hozzáteszem, hogy rövid távon, valóban nem nagyon maradt.
Tehát, végül a cél megvalósult, az állampapírba ömlik a pénz, az infláció csökken, ezáltal az állampapírok kamatai is hamarosan csökkenésnek indulnak. A kecske éhenhalt, a káposzta meg megfonnyadt. 🙂
