Sorra kapom a megkereséseket, kérdéseket az építőiparban dolgozó egyéni vagy társas vállalkozóktól a kivitelezői felelősségbiztosítással kapcsolatban. Azzal többnyire minden érintett tisztában van, hogy 2025. január 15. napjától ilyen jellegű biztosítással kötelezően rendelkeznie kell. Mindennek a jogi hátterével bővebben nem kívánok foglalkozni, ez részletesebben megtalálható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján.
A fenti linken megtalálható az is, hogy pontosan mely tevékenységekkel foglalkozó vállalkozásoknak szükséges a felelősségbiztosítás. Leegyszerűsítve elmondható a 41.20-43.99-ig tartó TEÁOR’08 számú, valamint a 412001-439918-ig tartó ÖVTJ’24 számú tevékenységek esetében kell kötni. Persze, hogy bonyolódjon a helyzet, 2025-től jön a TEÁOR’25 és az ÖVTJ’25, de nagy mértékben ez nem befolyásolja a dolgokat, azt gondolom, hogy el lehet dönteni, hogy adott esetben kötelező-e vagy sem a kivitelezői biztosítás.
A cikk írása közben vettem észre, hogy az Iparkamara honlapján megtalálható már az is, hogy mely biztosítóknál köthető kivitelezői felelősségbiztosítás. Ez igazán nagyszerű, azonban a lista kapásból hiányos, ráadásul pont egy olyan biztosító termékét nem tartalmazza, ami az előzetes kalkulációim alapján sok esetben várhatóan a legkedvezőbb lesz. Na, de mindegy is, ez csak azoknak a vállalkozóknak jelenthet problémát, akik maguk akarják végigjárni a biztosítókat és nem tartanak igényt a közreműködésemre.
Egy újabb kötelező költség
Biztos vagyok benne, hogy sokan így fogják és tulajdonképpen igazuk is van. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kivitelezői felelősségbiztosítás fogalma nem most született meg, eddig is lehetett kötni ilyet, csak míg 2025. január 15-ig opcionális lehetőség volt az építőipari vállalkozások számára, azt követően ez már kötelező lesz. Emiatt lehet bosszankodni, szidni a rendeletet, a biztosítót vagy bárkit, a lényegen nem változtat.
Mit nyújt egy ilyen biztosítás?
Azt javaslom, hogy ha már változtatni nem lehet azon, hogy kell kötni ilyen biztosítást, nézzük azt az oldalát, hogy mit nyújthat! Van egy közmondás, ami úgy szól, hogy csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit. Persze, gondolom mindenki, aki építőiparban dolgozik, törekszik arra, hogy a munkáját a legjobban végezze el, a körülötte lévő dolgokban kárt ne okozzon, azonban néha elég egy kis figyelmetlenség, egy baleset és máris, akár önhibáján kívül kár okozhat a kivitelező a megbízójának. Ilyenkor a Ptk. szerint kivitelező kártérítési felelősségel tartozik az okozott kárért. Ez igaz akkor is, ha nem közvetlenül a kivitelező vállalkozó, hanem annak egyik alkalmazottja okozza a kárt.
Mennyibe kerül?
Kalkulációkor első körben meg kell vizsgálni az előző lezárt teljes év (jelenleg 2023) nettó árbevételét és az alapján be kell sorolni az adott vállalkozást a megfelelő kategóriába. A legtöbb kisvállalkozó a 100 millió Ft alatti kategóriába fog kerülni, így számukra a 20 millió Ft/kár és 40 millió Ft/év limittel rendelkező biztosítás a minimum elvárás a rendelet szerint. Egy ilyen biztosítás éves díjfizetéssel és átutalással számolva köthető 110.400 Ft-ért, egy másik biztosítónál 85.000 Ft-ért, egy harmadiknál 71.880 Ft-ért. De van olyan biztosító, ahol ugyanezért több, mint 200.000 Ft-ot kellene fizetni. Érdemes tehát körültekintőnek lenni és főleg nem kapkodni! Elképzelhető, hogy a piaci elemzések alapján néhány biztosító korrigálni fogja a díjait és a most köthetőnél január elején már olcsóbban is tudja nyújtani ugyanazt a szolgáltatást.
Ne hagyd magad becsapni az önrésszel!
Ezek a felelősségbiztosítások minden esetben tartalmaznak önrészt. Ez jellemzően káreseményenként 10%, de minimum 100.000 Ft. A fenti három kalkulációt egyaránt ezekkel az önrészekkel számoltam, de némely biztosítónál vannak ettől eltérő konstrukciók, sőt egészen extrém esetek is.
De mit is jelent az önrész és mit jelent a 10%, valamint mi az a minimum 100.000 Ft?
Tegyük fel, hogy kivitelezői tevékenységed során 300.000 Ft-os kárt okoztál a megbízódnak és tőled kéri a kártérítést. Ez esetben a minimum 100.000 Ft önrész lesz az érvényes, így ezt az összeged neked kell állnod, a fennmaradó 200.000 Ft-ot pedig a biztosítód fogja megtéríteni az ügyfélnek.
Nézzünk egy másik, nagyobb kárral járó esetet! Tevékenységed során 2.000.000 Ft kárt okoztál az ügyfélnek, ennek a 10%-a 200.000 Ft. Ilyenkor ez a 10% a te sarad, a fennmaradó 1,8 milliót pedig a biztosító fizeti.
Mindebből következik az is, hogy ha az okozott kár nem éri el a 100.000 Ft-ot, akkor a biztosító nem kerül képbe és az egész kártérítést neked kell állnod.
Említettem, hogy vannak más önrész konstrukciók is, minél magasabb a vállalt önrész, annál kisebb lehet a díj. De vannak egészes drasztikus példák is, pl. egy 10%, minimum 2.000.000 Ft-os önrész. Ez olcsóbb valamivel, mint a 71.880 Ft-os biztosítás, azonban tudnod kell, hogy 2.000.000 Ft-os kártérítési érték alatt egy forintot sem fog fizetni. Így tehát azt gondolom, hogy a legtöbb vállalkozó számára ez nem életszerű és egyben használhatatlan konstrukció. Persze, ha valaki csak azért köt kivitelezői felelősségbiztosítást, mert kötelező és úgy gondolja, hogy kb. sosem akar szolgáltatást ezért cserébe, az megkötheti ezt is, s ezzel spórolhat kb. 15.000 Ft-ot, ugyanis ennyivel olcsóbb, mint egy „normális”, 10%, minimum 100.000 Ft önrészt tartalmazó verzió.
