Hogyan tovább a KATA után?

Azt már mindenki tudja, hogy KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója a jelenlegi formájában meg fog szűnni. Csak a pontosság kedvéért, nem arról van szó, hogy teljesen megszűnik ez az adózási forma, csupán olyan feltételekhez kötik, amiknek az így adózó vállalkozók többsége nem tud majd eleget tenni. Az egyik legfontosabb ilyen változás, hogy – a jelenlegi álláspont szerint – 2022 szeptemberétől csak a lehet kisadózó, aki kizárólag magánszemélyeknek szolgáltat. Nincs saját statisztikám arról, hogy ez a katások hány százalékát érinti (mások statisztikájának meg nem feltétlen hiszek), de ami biztos, hogy ezzel kiesik az összes pénzügyi közvetítő (én is), az informatikus alvállalkozók, a különböző kreatív munkakörökben dolgozók és a legtöbb esetben az építőipar különböző szegmenseiben dolgozó vállalkozók is, és még lehetne hosszan sorolni. Ugye, eléggé a valóságtól elrugaszkodott ötlet lenne, hogy külön villanyszerelő legyen a magánszemélyek és külön a vállalkozások számára.

Hogyan tovább?

Hosszan lehetne még azzal foglalkozni, hogy miért volt jó, vagy éppen nem jó a kata. Hogy valóban olyan nagy számban voltak-e visszaélések, mint ahogy azt hallhatjuk a kormánytól és ha igen, akkor miért nem tudta ezeket kiszűrni a NAV. Lehet ezeket firtatni, de ettől még nem leszünk előrébb és még jól fel is bosszantjuk vele magunkat.

Ha te jelenleg katás vállalkozó vagy, de a törvénymódosítás értelmében a jövőben nem választhatod ezt az adózási formát, akkor gondolom inkább az érdekel, hogy hogyan tovább. A bejegyzés további részében ezzel kívánok foglalkozni. Itt szeretném jelezni, se könyvelő, se adótanácsadó nem vagyok, csupán saját érdeklődésből és érintettség okán utánajártam a témának. Mindenkinek a helyzete más és mivel az is teljes abszurditás, hogy adóév közepén módosul ilyen mértékben egy adózási forma, mindenképpen javasolt konzultálni egy könyvelővel.

Az átalányadózás lehet a megoldás?

Aki már kicsit is utánajárt annak, hogy a kata helyett milyen megoldások közül választhat, bizonyára eljutott oda, hogy az egyik legszimpatikusabb megoldás az átalányadózás. Persze, a katához képest több járulékkal jár, némileg nagyobb adminisztrációval, cserébe viszont számlázhatunk cégeknek is és nincs az ugyanazon ügyfél felé számlázott 3 millió Ft felett a plusz 40%-os adó. (Ez ugye hivatalosan a kifizetőt terheli, a gyakorlatban azonban legalább részben áthárították a kifizetők a katás vállalkozóra.)

Na, de vizsgáljuk meg jobban ezt az átalányadózást és működését! Már most jelezném, hogy a következőkben olyan számításokat mutatok be, amelyekben alanyi adómentes (tehát nem ÁFA-körös) egyéni vállalkozással számolok.

Hogyan működik az átalányadózás?

Az átalányadózás lényege, hogy a katához hasonlóan itt sem kell a költségekről számlákat gyűjtögetni, helyette a teljes bevételünk egy arányosított részét tekintjük költségnek. Ez alapesetben 40%, de egyes tevékenységi körök esetében 80%-os vagy akár 90%-os költséghányad is alkalmazható. Hogy rád pontosan melyik vonatkozik, arról a tevékenységed kódja alapján tájékozódhatsz az internetről, de inkább azt javaslom, hogy erről egy könyvelővel vagy adótanácsadóval konzultálj.

Mit jelent ez költséghányad? Pl. 40%-os költséghányad esetén a teljes bevételed 40%-át veszed költségnek, így a továbbiakban már csak a maradék 60%-kal számolsz, az lesz az adóalap. Fontos még, hogy 2022-ben bevezetésre került egy éves 2.000.000 Ft árbevételig terjedő adómentesség. Ez 40% költséghányaddal számolva évi 1.200.000 Ft-tal, tehát leosztva havi 100.000 Ft-tal tovább csökkenti az adóalapot.
(Ezt „hivatalosan” adó- és járulékmentességnek hívják, azonban én azért nem írok járulékmentességet, mert ez sajnos főállású egyéni vállalkozó esetén nem igaz.)

Kiegészítés:
40%-os költséghányad esetén évi 2.000.000 Ft, 80%-os költséghányad esetén évi 6.000.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén évi 12.000.000 Ft árbevételig jár az adómentesség.

A következőkben végig 40%-os költségátalánnyal fogok számolni. Aki tevékenységi köréből adódóan 80 vagy 90 százalékos költségátalány alkalmazására jogosult, annál némileg másként alakulnak a számok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kötelezően fizetendő minimum járulékok minden esetben azonosak.

Mit kell kötelezően fizetni?

Adódik a kérdés, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell fizetnie egy főállású átalányadózást választó vállalkozónak? Kata esetén ez a tétel havi 50.000 Ft volt, nézzük mi a helyzet átalányadózás esetén.

A számítás szempontjából lényeges, hogy az egyéni vállalkozó minimálbérre (havi bruttó 200.000 Ft) vagy garantált bérminimumra (havi bruttó 260.000 Ft) jelenti-e be magát. Ez nem teljesen egyéni választás kérdése, ugyanis a szakképesítést igénylő munkakörök esetén kötelezően a garantált bérminimumot kell alkalmazni.

Főállású egyéni vállalkozó esetén a havonta kötelezően fizetendő minimum járulékok az alábbiak:

	Minimálbér esetén (adóalap: 200 000 Ft)	Garantált bérminimum esetén (adóalap: 260 000 Ft)
18,5% Társadalombiztosítási járulék	37 000 Ft	48 100 Ft
13% Szociális hozzájárulási adó*	29 250 Ft	38 025 Ft
ÖSSZESEN	66 250 Ft	86 125 Ft

A fentieken felül természetesen nem ússzuk meg a személyi jövedelemadót sem, viszont erre már alkalmazható az évi 2.000.000 Ft árbevételig terjedő adómentesség. (40%-os költséghányad alkalmazása esetén.) Magyarán, amíg az éves árbevétel nem éri el a 2.000.000 Ft-ot, addig nem kell SZJA-t fizetni. A limit feletti árbevételnél az adóalap továbbra is 60% lesz és ennek a 15%-át kell befizetni személyi jövedelemadóként.

Mi a helyzet magasabb árbevétel esetén?

A fenti számítás akkor módosul, ha az adóalap meghaladja a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum bruttó összegét. Tehát minimálbér esetén, ha a havi árbevételünk 40%-os költséghányaddal csökkentett adóalapja meghaladja a havi 200.000 Ft-ot, vagy garantált bérminimum esetén a havi 260.000 Ft-ot, akkor a járulékokat is az adóalaphoz kell arányosítani. Ez TB-járulék esetében adóalap x 18,5%, szocho esetében adóalap x 13% járulékot jelent. Szocho esetében fontos megjegyezni, hogy amíg az adóalap nem éri el a minimálbér 112,5%-át (225.000 Ft), illetőleg a garantált bérminimum 112,5%-át (292.500 Ft), addig továbbra is a fenti táblázatban látható szocho minimum járulékokat kell megfizetni. Ha ezeket az értékeket meghaladja az adóalap, akkor viszont már nem kell alkalmazni a 112,5%-os számítást, hanem csak simán az adóalap 13%-a lesz a szocho járulék.

Végül nézzünk egy példát!

Nem akarom példák sokaságát felvonultatni, de nézzünk egy talán életszerű példát.

Emberünk főállású egyéni vállalkozó, garantált bérminimumra bejelentett, átalányadózás szempontjából 40%-os költségátalány alkalmazására jogosult és havi 300.000 Ft árbevétele van, az egyszerűség kedvéért fixen ennyi minden hónapban.

Könnyedén kiszámolható, hogy a 40%-os költséghányadot alkalmazva, az adóalapja havi 180.000 Ft lesz, magyarán nem éri el a garantált bérminimumot. (Még a minimálbért sem.)

Mivel a garantál bérminimum után fizetendő járulékokat mindenképpen meg kell fizetnie, ezért a fenti táblázat szerinti járulékok lesznek az irányadóak, tehát ez havi 86.125 Ft-ot (48.100 Ft TB + 38.025 Ft szocho), ami éves szinten 1.033.500 Ft járulékot jelent.

Éves teljes árbevétele 12 x 300.000 = 3.600.000 Ft.
Ez 2.000.000 Ft-ig adómentes, tehát marad 1.600.000 Ft, ennek kell venni a 60%-át, ami 960.000 Ft, majd ez után be kell fizetnie a 15% SZJA-t, ez 144.000 Ft-os adóterhet jelent.

Összesítve:

Éves árbevétel	3 600 000 Ft
Éves fizetendő járulékok (TB: 18,5% + Szocho: 13%)	– 1 033 500 Ft
Fizetendő éves SZJA (15%) (adóalap: 960 000 Ft)	– 144 000 Ft
Nettó éves jövedelem*	2 422 500 Ft

A táblázatból már könnyedén kiszámolható, hogy ez havi 201.875 Ft nettó jövedelmet jelent, de tegyük hozzá, hogy nem is számoltunk az iparűzési adóval és a könyvelési díjjal.

A példát összegezve tehát elmondható, hogy míg katásként a bruttó havi 300.000 Ft-os árbevételből az 50.000 Ft katát levonva 250.000 Ft-os nettó jövedelemmel számolhatott volna emberünk, addig átalányadózással ennél 48.125 Ft-tal kevesebb marad a zsebében, azaz 201.875 Ft.

Zárásként ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti információk nem minősülnek tanácsadásnak, mivel se könyvelő, se adótanácsadó nem vagyok. Az adatokat csupán saját tájékozódásból és személyes érintettség okán gyűjtöttem be, azok pontosságáért ilyen módon felelősséget nem vállalok.
Amennyiben te is érintett vagy a témában, mindenképpen konzultálj könyvelővel vagy adótanácsadóval!